Ide, a hegyekbe menekültem,
ide, hol senki nincs körülöttem,
ide, hogy megtudnám végül
– híván en-lelkemet segítségül –
mit akar velem a nagy Akarat,
ki fölemel s elejt világokat,
ki egykor sorsomat fölkarolta,
dobván portestemet a pokolba
s ki, épp mikor látszom emelkedni,
most készül lelkemet porbavetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése