2013. november 11., hétfő

Falcsik Mari: Keresetlenül


most ilyen korszak van ez már a harctér 
nincs nyegle smúzolás nincs antik arcél 
most már kisírom semmi nem riaszt el 
hogy én szeretlek légy te bárhogy ezzel 
a Föld is lakható hely lett miattad 
épp csak nem veled - te aztán megadtad 
ez van s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem 
nem tudom: erőm szivárog belőlem 
de oly rég tartom ezt a mérlegformát 
kezemmel egybeforrt az égő korlát 
így te csak nyugodtan értékeld másképp 
nem estem még le s nem húzódtam hátrébb 
bár mint az öngyilkos cseléd a gangról 
hozzád ki mernék lépni önmagamból 

2013. november 1., péntek

Károlyi Amy: Pályaudvar


Álmomban anyám elvesztettem, 
akár egy gombot, gombostűt, ékszert. 
Pályaudvar, vonatok, sínek. 
Elindulások, érkezések.

A tolongásban kezemből tépték. 
Most karok és lábak közt kering. 
Félelemtől, erőlködéstől 
verejtékes hátán az ing.

Akár egy tökmagot, hol keressem – 
most –, most egy cipő rája lép. 
Meg nem bocsátom a kezemnek, 
hogy elengedte a kezét.