Ágytól-asztaltól
minden elválaszt,
fehér ingeid
vitorlavásznak,
szélben lobogva
messze sodornak,
nem illetsz kézzel
sem ma, sem holnap.
Ágytól-asztaltól…
- vasöklű tétel,
kenyérnek ízét
nélküled érzem,
víz tisztasága
arcom nem mossa,
szép hajam fénye
minek is volna?
Ágytól-asztaltól,
tőled elestem,
törvényen kívül
súlytalan lettem.
Hullásom néma,
csak levél voltam,
tovább keringek
élve is holtan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése