Álmomban anyám elvesztettem,
akár egy gombot, gombostűt, ékszert.
Pályaudvar, vonatok, sínek.
Elindulások, érkezések.
A tolongásban kezemből tépték.
Most karok és lábak közt kering.
Félelemtől, erőlködéstől
verejtékes hátán az ing.
Akár egy tökmagot, hol keressem –
most –, most egy cipő rája lép.
Meg nem bocsátom a kezemnek,
hogy elengedte a kezét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése